2009 március 17. | Szerző: ildiko0610 |

 Az Úr jó! 🙂 Mostanában kicsit elakadtak a dolgaim.. Imádkozom, böjtölök, de valahogy nemigazán éreztem az áttörést.. Ma azonban elindult valami! Tizenéve mikor elváltam utamba került egy férfi.. Kihasználva az elvetettségérzést, a szeretethiányom épp azt mondta amit hallani akartam: egyszóval elcsavarta a fejem. Egész addig ment, hogy minden pénzem – nem gondolva arra, hogy esetleg átver (egyébként mindig ezt mondta mikor a józan eszem megszólalt: azt hiszed becsapnálak, elvenném tőled és a gyerekeidtől, így ismersz? ) szóval több millió forinttal beszálltam egy vendéglő építésébe ami persze az ő nevén volt.. Mikor aztán elkészült és be is indítottam pénzem se volt már gyerekestől kidobott szó szerint az utcára.. Hozzátartozik, hogy volt neki egy éppen felserdült 16-17 éves leánykája, aki tudta hogy az apja csal egy vele egyidős lánnyal biztatgatta, hogy rakja már ki azt a gyerekes nőt.. Az apja hirtelen kezű lévén jó párszor részegen meg is vert, remélve hogy akkor nem neki kell kiraknia, magamtól is elmegyek..

Isten kegyelméből ebből a helyzetből is volt kiút – világiként, ami külön kegyelem – és szép lassan felálltam, megbocsátottam. Isten pedig betöltött az ő végtelen szeretetével, elmosta elfeledtette velem a réges-régi sérelmeket.. Alig pár hete a lány bejelölt az iwiw-en.. Néztem-néztem a bejelölést, de nem jelöltem vissza.. újra feltörtek a régi emlékek, nem tudtam teljes jó szívvel “ismerősként” visszaigazolni.. Amúgy is ki akartam magam törölni az iwiw-ről, ez úgy éreztem megerősít ebben.. de nem töröltem még ki magam, akkor még nem.. Eltelt kb 2 hét és a bejelölésre nem válaszoltam. Egyszer épp vidékről egy karitatív rendezvényről jöttünk hazafelé mikor parázs vita alakult ki a kocsiban két testvér között, melyből kiderült, hogy az egyikőjük tele van nehezteléssel, meg nem bocsátással. Én akkor erre figyelmeztettem is őt. Hazaérve aztán ott vigyorgott rám a számítógépen az a két hetes bejelölés.. Megszólalt valami bennem: hiszen Te is tele vagy nehezteléssel! Hiába vallottad meg, hiába mondtad, hogy megbocsátottál, csak nem bocsátottál meg, ha két hete nem vagy képes visszaigazolni.. Vissza is igazoltam egy levél elküldésével, melyben megírtam, hogy nem a memóriámmal volt baj idáig, nehezteltem, de az Úr azt várja tőlem hogy bocsássak meg, és most megteszem, elengedem a neheztelést, a tartozást mindent.. Szinte azonnal jött válasz: Isten kegyelme nyugodjon meg rajtad, majd írok még.. Válasz pár napig nem jött, utána meg már én töröltem magam a rendszerből.. Amiért most írok a következő:
Isten megmutatta az ő végtelen jóságát, kegyelmét: A lány ma előttem ült a bibliasuliban. Mikor megismertem elöntött a Szent Szellem kegyelme, megbékélése, öröme.. A tanítás után elbeszélgettünk – úgy mint addig soha – és teljes szívemből éreztem hogy nincs bennem semmi neheztelés, harag még az édesapja iránt sem.:-) Jó az Úr és végtelen az Ő kegyelme! 🙂