2007 március 31. | Szerző: ildiko0610 |

 Sziasztok!
A héten úgy érzem a megtapasztalás és a hitem próbája volt.. Munkahelyet szeretnék változtatni, ebben kértem az Úr segítségét, közbenjárását. Nagyon bonyolult a dolog nem nagyon részletezném. Vannak támogatóim is, de van egy minden lében kanál kerékkötője is az ügyemnek. Szerdán volt egy megbeszélés. Előtte kértem az Úrat, hogy ha az akaratával nem ellenkezik, segítse az ügyemet.

Elég hosszan elnyult a tárgyalás mikor este nyolc tájban elrohantam, úgy tűnt: siker. Rohantam, mert sajnos a jelenlegi munkám miatt csak kéthetente tudok ott lenni a szerdai istentiszteleten és legalább az utolsó órára oda szerettem volna érni. Megint volt egy rész, mikor “találva” éreztem magam, vagyis azt gondolom, hogy nem véletlen akkor és úgy hangzott el a prédikáció azon része ami “szíven ütött”. Pénteken kaptam egy telefonhívást, amiből értesültem róla: a kerékkötőként ügyemben szereplő hölgy az előzetes várakozásnak megfelelően “hozta a formáját” úgy tűnik ő képezi az akadályt jelen esetben abban, hogy munkahelyet változtathassak.. Nem tagadom, mikor a telefonhívás ért nagyon-nagyon feszült lettem, érzékenyen érintett, hogy nem sikerült…Fohászkodni kezdtem magamban Istenhez, hogy miért nem segít, segített. Aztán vettem egy-két mély levegőt és szép lassan megnyugodtam. Először is elnézést kértem tőle, hogy ideges lettem. Aztán azt mondtam: Uram bocsánatot kérek. Ha Te úgy gondolod, hogy ez a dolog most nem jön össze, elfogadom. Ne haragudj hogy kételkedtem a Te döntésed, vagy közbenjárásod helyességében .  Én egyszer ezt a dolgot már egyszer a Te kezedbe tettem le, és  továbbra is ott kívánom tartani. Ha az az akaratod, hogy ne sikerüljön most, akkor azt ugyanugy ugyanolyan könnyű szívvel elfogadom mint ha most sikerült volna.. Mire ezt mind magamban végigmondtam, végiggondoltam el is múlt a feszültségem, újra vidám és gondtalan tudtam lenni. Sajnos a kollégám esküvője miatt ma nem tudtam ott lenni a vízkeresztségen, pedig annyira vártam-vágytam már!

Laci és Orsi, sőt a Bibliasuliból Zsuzsi is azzal vigasztaltak, hogy legalább felkészültebb leszek a legközelebbi alkalomig, és az Úr ugyis látja, hogy nem én kerestem kifogást, hanem a külső körülmények akadályoztattak.