Jó régen nem írtam ide. Most megpróbálom az épp aktuális gondolataimat megosztani. Isten a válságokat használja arra, hogy átrendezze a világot, hogy az embereknek kijelenthesse magát általa. Emberek, ne magatokba, Istenbe bízzatok..Számomra is megdöbbentő volt annak az ismerősömnek a segélykérése, aki még februárban is pont a fentieket mondta.. Akinek a férje Afrikába járt vadászni, háromszoros magyar bajnok volt autó rallizásban , még tavaly is egy hónapos amerikai útra ment. Olyan “vadászházuk” van, hogy sokan elfogadnák: medencével, jakuzzival, szaunával, kis patakkal rajta egy japán híddal egy természetvédelmi terület legszebb részén. Februárban egy hajnali órában eszembe jutott ez a kedves ismerősöm. Ahogy imádkozni kezdtem nyugtalanság fogott el. Ismerve a szokását, hogy a telefont nem viszi be a hálószobába írtam neki egy sms-t hogy mi van vele, aggódom érte.. Pár perc múlva hívott: Kórházban van, életmentő műtétet hajtottak végre rajta akkor éjszaka.. Reggel berohantam, még mindig könnyes szemmel mondta: halál félelme volt, érezte a halál szelét.. Elmondtam neki, hogy ugye tudja, hogy kapott még egy esélyt arra, hogy megtérjen Istenhez. A katolikus hit nem üdvözít önmagában, a bálványimádás, a liturgia nem tart meg senkit, ezért is érezhette a halál félelmét, mert a lelke tudta: nincs üdvössége még.. Meghallgatott.. Aztán pár nap múlva az otthonában azt mondta: Mióta 8 éve ismerlek megváltoztál.. Rossz irányban?-kérdeztem. Nem, nem mondhatom még ha rosszat akarnék mondani sem, de teljesen más vagy. Isten változtatott meg, úgy ahogy megígérte, hogy átformál, mennyei emberré mert csak az ilyeneké az Ő országa. Ha egyedül lennék, nem lenne családom követnélek. De így, hogy a férjem és a fiam is hitetlen nem tehetem.. Nem maradhatnék, nem engedem hogy más üljön bele abba amiért én dolgoztam meg..
Szavai még ma is bennem visszhangoznak.. És az is, hogy mikor mondtam neki: Isten kegyelme az amit elértetek- ő telve a saját elbizakodottságával azt mondta: Nem – én dolgoztam meg érte, mindent magamnak, magunknak köszönhetünk nem Istennek..
Mondtam: más is dolgozik sokat, még se lesz milliomos, de ő hajthatatlan volt. Akkor átfutott a fejemen: Nem szabadna ezt éreznie, kimondania, ez istenkáromlás..
Még fél év sem telt el és tessék.. Kétségbeesett hívás: csődbe mennek, ha nem szereznek 5 millió forintot mindenük elveszik..
Mégsem ez a legnagyobb tragédia.. Vannak emberek akik már most gyerekekkel az utcára kerülnek.. Az, hogy megnőtt az öngyilkos gyerekek száma, akik kihallgatják a szülők kétségbeesett beszélgetéseit: Ha a gyerekek nem lennének, nem élnék.. Már tudok, hallottam jópár esetről mikor a nagyobb testvér megpróbálta megmérgezni a kisebbet és önmagát, hogy “ne legyenek”..
És közben itt van Michael Jackson.. Az emberek őrjöngve kérdezik: Miért?
A Michael Jackson-jelenség megértését mindazok fontos feladatnak tekintik, akik tudni szeretnék, milyen korban és kikkel élnek együtt éppen most a földön. A szomorú, tragikus sorsú szupersztár története többről szól egy poplegenda sikerektől, botrányoktól hangos végzeténél. A halott celeb glorifikálódása látványosan fedi fel a modern popkultúra fő alkotóelemét, tömegeket mozgósító erejét: a bálványimádást.
Michael Jackson sorsának egyes elemzői leginkább apja és környezete áldozatának igyekeznek feltüntetni a sztárt. Az „áldozati szerep” persze fontos eleme mindenféle kultusznak. Így, sajnálat és együttérzés széles körű kiépítésével lehet még nagyobb tömegeket bevonni a jelenség emocionális terébe. Jacko azonban elsősorban önmaga áldozata lett. Saját maga idézte elő a végzetét. Számos körülmény igazolja, hogy bálvány akart lenni és maradni a tömegek számára. Még akkor is, ha ezt a szerepet igazából soha nem tudta feldolgozni. Sőt volt idő, amikor őszintén kereste, hogyan tudja hátrányos helyzetű gyermekek segítésére felhasználni sikerét, hírnevét. A súlyos lelki, ideg- és fantombetegségben szenvedő sztárt halála előtt néhány évvel egyik lelki tanácsadója, Schmuley Boteach rabbi szerette volna visszavezetni „a bálvány és a rajongók viszonyból” a normális értékeken alapuló emberi kapcsolatokba, a hírnév hajszolásából a szereteten alapuló cselekedetekhez. De a szupersztár ezt azzal utasította vissza, hogy a rabbi őt ne demisztifikálja.
A bálványok lázadnak mindazon törvényszerűségek ellen, melyek alapján és melyek keretei között az ember képes boldogulni és fenntartani létezését a földön. Úgy tűnik, a legújabb kori popkultúra az egyetemes morális elvekkel szemben új utat, alternatívát kínál követőinek, amelyben a „bálványcsinálás” központi helyet foglal el. Egyáltalán nem meglepő, hogy Michael Jackson bukottan és súlyos idegi, lelki krízisében is ragaszkodott ahhoz az irrealitáshoz, melyet felépített önmagának és rajongóinak, ami mögé elrejtette valóságos személyiségét, amibe belemenekült a fájdalmas valóság, a tényleges konfliktusokkal való szembenézés elől.
A megtérés fontosságáról
2009 július 17. | Szerző: ildiko0610
Jó régen nem írtam ide. Most megpróbálom az épp aktuális gondolataimat megosztani. Isten a válságokat használja arra, hogy átrendezze a világot, hogy az embereknek kijelenthesse magát általa. Emberek, ne magatokba, Istenbe bízzatok..Számomra is megdöbbentő volt annak az ismerősömnek a segélykérése, aki még februárban is pont a fentieket mondta.. Akinek a férje Afrikába járt vadászni, háromszoros magyar bajnok volt autó rallizásban , még tavaly is egy hónapos amerikai útra ment. Olyan “vadászházuk” van, hogy sokan elfogadnák: medencével, jakuzzival, szaunával, kis patakkal rajta egy japán híddal egy természetvédelmi terület legszebb részén. Februárban egy hajnali órában eszembe jutott ez a kedves ismerősöm. Ahogy imádkozni kezdtem nyugtalanság fogott el. Ismerve a szokását, hogy a telefont nem viszi be a hálószobába írtam neki egy sms-t hogy mi van vele, aggódom érte.. Pár perc múlva hívott: Kórházban van, életmentő műtétet hajtottak végre rajta akkor éjszaka.. Reggel berohantam, még mindig könnyes szemmel mondta: halál félelme volt, érezte a halál szelét.. Elmondtam neki, hogy ugye tudja, hogy kapott még egy esélyt arra, hogy megtérjen Istenhez. A katolikus hit nem üdvözít önmagában, a bálványimádás, a liturgia nem tart meg senkit, ezért is érezhette a halál félelmét, mert a lelke tudta: nincs üdvössége még.. Meghallgatott.. Aztán pár nap múlva az otthonában azt mondta: Mióta 8 éve ismerlek megváltoztál.. Rossz irányban?-kérdeztem. Nem, nem mondhatom még ha rosszat akarnék mondani sem, de teljesen más vagy. Isten változtatott meg, úgy ahogy megígérte, hogy átformál, mennyei emberré mert csak az ilyeneké az Ő országa. Ha egyedül lennék, nem lenne családom követnélek. De így, hogy a férjem és a fiam is hitetlen nem tehetem.. Nem maradhatnék, nem engedem hogy más üljön bele abba amiért én dolgoztam meg..
Szavai még ma is bennem visszhangoznak.. És az is, hogy mikor mondtam neki: Isten kegyelme az amit elértetek- ő telve a saját elbizakodottságával azt mondta: Nem – én dolgoztam meg érte, mindent magamnak, magunknak köszönhetünk nem Istennek..
Mondtam: más is dolgozik sokat, még se lesz milliomos, de ő hajthatatlan volt. Akkor átfutott a fejemen: Nem szabadna ezt éreznie, kimondania, ez istenkáromlás..
Még fél év sem telt el és tessék.. Kétségbeesett hívás: csődbe mennek, ha nem szereznek 5 millió forintot mindenük elveszik..
Mégsem ez a legnagyobb tragédia.. Vannak emberek akik már most gyerekekkel az utcára kerülnek.. Az, hogy megnőtt az öngyilkos gyerekek száma, akik kihallgatják a szülők kétségbeesett beszélgetéseit: Ha a gyerekek nem lennének, nem élnék.. Már tudok, hallottam jópár esetről mikor a nagyobb testvér megpróbálta megmérgezni a kisebbet és önmagát, hogy “ne legyenek”..
És közben itt van Michael Jackson.. Az emberek őrjöngve kérdezik: Miért?
A Michael Jackson-jelenség megértését mindazok fontos feladatnak tekintik, akik tudni szeretnék, milyen korban és kikkel élnek együtt éppen most a földön. A szomorú, tragikus sorsú szupersztár története többről szól egy poplegenda sikerektől, botrányoktól hangos végzeténél. A halott celeb glorifikálódása látványosan fedi fel a modern popkultúra fő alkotóelemét, tömegeket mozgósító erejét: a bálványimádást.
Michael Jackson sorsának egyes elemzői leginkább apja és környezete áldozatának igyekeznek feltüntetni a sztárt. Az „áldozati szerep” persze fontos eleme mindenféle kultusznak. Így, sajnálat és együttérzés széles körű kiépítésével lehet még nagyobb tömegeket bevonni a jelenség emocionális terébe. Jacko azonban elsősorban önmaga áldozata lett. Saját maga idézte elő a végzetét. Számos körülmény igazolja, hogy bálvány akart lenni és maradni a tömegek számára. Még akkor is, ha ezt a szerepet igazából soha nem tudta feldolgozni. Sőt volt idő, amikor őszintén kereste, hogyan tudja hátrányos helyzetű gyermekek segítésére felhasználni sikerét, hírnevét. A súlyos lelki, ideg- és fantombetegségben szenvedő sztárt halála előtt néhány évvel egyik lelki tanácsadója, Schmuley Boteach rabbi szerette volna visszavezetni „a bálvány és a rajongók viszonyból” a normális értékeken alapuló emberi kapcsolatokba, a hírnév hajszolásából a szereteten alapuló cselekedetekhez. De a szupersztár ezt azzal utasította vissza, hogy a rabbi őt ne demisztifikálja.
A bálványok lázadnak mindazon törvényszerűségek ellen, melyek alapján és melyek keretei között az ember képes boldogulni és fenntartani létezését a földön. Úgy tűnik, a legújabb kori popkultúra az egyetemes morális elvekkel szemben új utat, alternatívát kínál követőinek, amelyben a „bálványcsinálás” központi helyet foglal el. Egyáltalán nem meglepő, hogy Michael Jackson bukottan és súlyos idegi, lelki krízisében is ragaszkodott ahhoz az irrealitáshoz, melyet felépített önmagának és rajongóinak, ami mögé elrejtette valóságos személyiségét, amibe belemenekült a fájdalmas valóság, a tényleges konfliktusokkal való szembenézés elől.
Oldal ajánlása emailben
X